Óriási fejlemény, hogy 8-ig alszom, fél 9 mire elindulok a reggeli kávéra. A törzshelyem viszont tele van, úgy értem, nem tudnék leülni, úgyhogy átjövök a Plowsharesbe luxushipster kávéval indítani a napot.

Ezután újra Riverside Park, nagyon meleg kezd lenni, próbálnék kicsit napozni, de nem megy, feladom. 

A környéken lógok, majd a nagy melegre való tekintettel elidőzök pár percet egy Ben & Jerry's-ben. Sajnos az amerikai vendéglátás gépezete engem ártatlant és könnyen rászedhetőt mindig beránt, a nagy, medveszerű pultos megkóstoltat velem egy csomó jégkrémet, hát persze, hogy veszek egy belga-csokis-brownie-sat, készségesen megpakol egy legkisebbnek szánt tálkát, persze óriási adag. Szerencsére ez sem ízlik igazán, túl édes. 

Ilyen téren a mai prímet a becsületből vett "chai frappuccino" viszi a Starbucksban, annyira édes volt, hogy belekóstoltam és ment is a kukába sajnos, pontosabban úgy elhelyezve, hogy a rászorulók hozzájussanak, mindez majdnem 5 dollárért. 

A Broadwayen sorakozó légkondicionált üzletekben töltöm a további időt, nekem a termékválaszték-kultúra is a turizmus része, szóval a patikák kínálatát átnézem, veszek még egy-két haszontalan dolgot. 

Ez a nap, belátom, nem volt tartalmas, de 5-től már a Riverside oldalában, az Ellington Parkban üldögélünk, ahol valami egyszerűt vacsorázunk is (shrimp szósszal és béna salátával), majd eltelik még 3 óra és elugrom újra a Westside Marketbe, de ezúttal nincs szerencsém, nem igazán találok jó salátát, pontosabban, amit kiválasztok mind rossz, szemfényvesztő áru.